Egyre kevesebb a vadmacska Gemencben
Felméri a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a gemenci erdőben még meglévő vadmacskaállományt A faj a Duna alsó szakaszán eltűnőben van - közölte az igazgatóság.
Az európai vadmacska elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott. Az
állatok a Dunántúl jelentős részéről eltűntek.
A gemenci árterületet átszelő 55-ös úton és a vasút mentén a szakemberek
figyelték, hány állatot ütnek el. Ebból azt a következtetést vonták le, hogy a
vadmacskák száma drasztikusan csökkent. Az elgázolt állatok között egyre több az
olyan egyed, amely vadmacska és házimacska keresztezéséből született. Félő, hogy
tiszta vonalú európai vadmacska már nem fordul elő a Gemencben.
A 2018 őszén indult felmérés célja, hogy a szakemberek információt kapjanak a
Gemencben élő macskafélék jellegéről, számáról, a tiszta vonalú európai
vadmacska pontos élőhelyi viszonyairól.
Januártól az állatokat élve fogó csapdákat helyeztek ki; erre azért van szükség,
hogy genetikai vizsgálatokhoz szőrmintákat és ürülékmintákat gyűjtsenek.
A DDNPI beszámolt arról, hogy eddig kétszer sikerült ismert előfordulási
helyükön vadmacskát befogni és mintát venni tőlük, azt azonban csak a Kaposvári
Egyetem által végzendő vizsgálatok után tudják meg biztosan, hogy genetikailag
“tiszta” vadmacskákról van-e szó. A befogott példányoknak megmérik a tömegét,
testének és farkának hosszát. Az állatok vadak, a fogság stresszt okoz nekik,
ezért a mintavételek, mérések mindössze fél óráig tartanak. A szakemberek azt
remélik, hogy csaknem húsz év után újra sikerül a védett kisragadozóról és a
Gemencben lévő előfordulási helyéről megbízható adatbázist készíteni.
A vadmacska hazai elterjedését 1987-ben mérték fel először. Élőhelyük akkor a
Bakonytól a Zempléni-hegységig terjedő területen, a Tiszántúlon, Délen pedig a
Vajdasághoz és a Duna árteréhez kapcsolódó mecseki terület helyezkedett el. A
felmérések a faj élőhelyének a beszűkülését mutatják. A faj eltűnt az
észak-nyugati és a közép-magyarországi részekről.
(MTI)